Idegen vagyok a saját házambanIsmeretlen, semmi más.Nem vár csoda, nem vár kikeletAmit kapok, hazug vallomás. Valamit csak kérhetek...Bizalom kell, s becsület.Lázálomban nem élhetek,Hol az igazságért büntetnek. De választ kitől kaphatnék?Azoktól, kik becsaptak?Engednem kell a…

Komoly…ez a szó fárasztmióta kelepcébe zárvaegy porondmesterdirigál, mint kutyának gazdája Istennek képzetébenjárkál a termekbenHol az Urat arcban mériknem termetben Betöretlen csikóa saját cirkuszábanMinden parancsa vártellenállást szül És nem nyugodhat megakár eltiporja…

Szüntelen hullanakKönnyei a fáknakKoronájuk csapásra meztelen Bíbor, narancs, méregSzemvízzel telt utcákEgyként parkkal, térrel, idővel Kérges fagy közelítNem létezik gyógyírVédtelen requiem. Szégyentelen levetkőztékMámorszín ruhájukS mi bennük járunk Belerúgunk…

Ki az ablakon, a mélybe,mint nehéz vasbeton. Nem kiabál, nem sikít,mosolyog vagy nevet. Végtelen –robajjal ér földet. Most is holtanKörbezárva rózsakerttel. Fű növi be mozdulatlanmég csend fülemben: Holtodiglan…

Üdvözlök mindenkit! Eme blog azért jött létre, hogy verseim egy külön oldalon (is) tudojam publikálni. Ha tetszik valamelyik versem, szívesen várom a hozzászólásokat. Kellemes olvasást kívánok! Konta László István